A világon szinte mindenhol megünneplik március 8-án a nemzetközi nőnapot. Olaszországban először hivatalosan 1922-ben ünnepelték, de az olasz nőunió (Unione Donne in Italia) kezdeményezésére először 1945. március 8-án tartották meg a nőnapot a fasizmus alól már felszabadult olasz területeken. A következő évben már egész Olaszországban megünnepelték, és így van ez azóta is.

Mimóza

Az olasz nőnap jelképe a mimóza (Acacia dealbata, magyarul: ezüst akácia). Az olasz  – politikus és partizán – Teresa Noce, Rita Montagnana és Teresa Mattei választották ezt a virágot az ünnep szimbólumának a francia gyöngyvirág és viola helyett, mert ezek a virágok Olaszországban ritkák és drágák voltak. A mimóza viszont pont március elején virágzik, és ennek az időszaknak elmaradhatatlan jellegzetessége ez a vakítóan sárga virág. A mimóza az akácfélék családjába tartozik, tehát nem vágott virág. Különleges illata van.

Mimóza

Március 8-án sárgába borul egész Olaszország,  a tereken kis mimózacsokrokkal teli standok jelennek meg, a virágüzletekben sárga mimózákat tartalmazó virágkompozíciók kerülnek a kirakatba, a cukrászdák polcain mimóza tortácskák sorakoznak, sőt még a bárokban is ihatunk mimóza-koktélt ezen a napon. Az éttermek speciális nőnapi menüjét pedig mimózás sütemény zárja.

 Torta Mimosa

Buona Festa della Donna!

Az olasz férfiak tehát rendszerint mimózát ajándékoznak a hölgyeknek ezen a napon. Az olasz nők ezt leszámítva férfiak nélkül ünnepelnek március 8-án. Csajos estét tartanak és a barátnőikkel aperitivózni, vacsorázni mennek, vagy bárhová, de szigorúan pasik nélkül.

Szép hagyomány, hogy az ilyenkor eladott mimózából származó bevétel egy részét jótékony célokra fordítják, például a mellrák elleni küzdelmet vagy anyaotthonokat támogatnak vele.

Ha mimózát kaptál nőnapra, tedd langyos vízbe, tegyél bele egy kis citromlevet is, úgy sokáig megmarad. Az ablak közelében szeret lenni, de a radiátortól tartsd távol!

Mimóza

Auguri a tutte le Donne, Mamme, Sorelle, Figlie e Amiche!

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

500 éve, 1519. május 2-án halt meg Leonardo da Vinci itáliai származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. Sokszor nevezik a reneszánsz ember őstípusának, akinek végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő. Széles körben az egyik legnagyobb festőnek tartják, és egyes vélemények szerint akár ő is lehetett minden idők legműveltebb embere.

Emlékére idén Olaszországban és Franciaországban a Loire-völgyében is különböző rendezvényeket tartanak. Ez alkalomból következzen most néhány ismert és kevésbé ismert hely, mely hozzá kapcsolódik.

Anchiano

„Leonardo di ser Piero da Vinci” (ami annyit tesz: „Leonardo, a vincibeli Piero fia”) 1452. április 15-én Vinci városától mintegy 3 km-re, Anchiano és Faltognano között egy tanyán született. Édesapja, ser Piero da Vinci a városka jegyzőjeként dolgozott, édesanyja, Caterina fiatal parasztlány volt a városka egyik előkelő családjának szolgálatában. Szülőháza, a Casa di Leonardo látogatható.

Vinci

Alapfokú iskoláit szülővárosában végezte. Vinciben található a Leonardo Múzeum (Museo Leonardiano), ahol Leonardo számos találmánya látható, melyeket a polihisztor jegyzetfüzetébe lerajzolt.

A Guidi grófok kastélyában szintén láthatók makettek Leonardo találmányairól. Itt inkább a harccal kapcsolatos dolgok kaptak helyet.

Milano

A Santa Maria delle Grazie-templomhoz tartozó domonkos kolostor refektóriuma ad otthont Leonardo da Vinci híres, és főműveként emlegetett festményének. „Az utolsó vacsora” (l’Ultima Cena) azt a drámai jelenetet örökíti meg, amikor Krisztus a 12 apostolnak kijelenti, hogy egyikük el fogja árulni őt. Érdemes megfigyelni a képen az apostolok reakcióját, a döbbenetet az arcokon, a mozdulataikat.

Bobbio

Történészek úgy vélik, hogy Leonardo da Vinci ebben a falucskában fejezte be a Firenzében elkezdett Mona Lisát (la Gioconda). Carla Glori 2011 decemberében megjelent Enigma Leonardo: decifrazioni e scoperte című könyvében a portré hátterét azonosították a bobbiói tájjal. A festményen látható a szabálytalan, púpos Öreg-híd is! A valószínűleg római eredetű, 280 méter hosszú híd tizenegy egyenlőtlen ívvel köti össze a Trebbia folyó két partját. Szabálytalan alakja miatt gyakran nevezik „Púpos-híd”-nak, valamint az „Ördög-hídja”-nak is.

Imbersago

Ez a kis falucska ismertségét Leonardo da Vinci lengőkompjának (Traghetto Leonardesco) köszönheti. A Leonardo repülőhíd (vagy lengőkomp) az Adda folyó egyik sajátossága; egy különleges típusú komp, amely a nevét feltételezett feltalálójáról, Leonardo da Vinciről kapta. A ma is működő egyetlen példány (régen 5 darab volt belőle) az Adda folyón Imbersagót köti össze Villa d'Addával.

Amboise

A Clos Lucé udvarházban (Château du Clos Lucé) élt és alkotott élete utolsó éveiben Leonardo da Vinci, aki I. Ferenc meghívására érkezett ide. A francia király itáliai hadjárata idején nagyon megkedvelte a reneszánsz művészetet, ezért hívta meg 1516-ban udvarába az akkor 64 éves Leonardo da Vincit és adományozta neki a Clos Lucé udvarházat. „Itt szabadon álmodhatsz, gondolkodhatsz, alkothatsz” - köszöntötte I. Ferenc az idős mestert, aki szamárháton kelt át az Alpokon, magával hozva három festményét: a Mona Lisát, a Szűz a Gyermekkel és Szent Annával-t és a Keresztelő Szent Jánost. Ez utóbbit a Clos Lucében fejezte be.

Chambord

A Chambord kastély (Château de Chambord) főépülete híres a benne látható központi kettős csigalépcsőről, mely Leonardo da Vinci újítása. A két lépcsősor egymás köré tekeredve emelkedik a háromszintnyi magasságba, és úgy közlekedhetnek rajta az emberek két irányba, hogy láthatják ugyan egymást, de nem találkoznak. A lépcsősor belső világítását egy felül a szabadba nyíló szűk világítóakna oldja meg.

Amboise

Leonardo da Vinci 3 év után, 1519. május 2-án, 67 évesen hunyt el a Clos Lucé kastélyban. I. Ferencet mélyen megrendítette a mester halála, teljesítette végakaratát és az Amboise kastély (Château d’Amboise) Szent Florentin káptalanjába temették el. Ennek ma már csak a helye látható, melyet egy mellszobor jelöl. 1863-ban az ásatások folyamán előkerültek Leonardo da Vinci földi maradványai. 1871-ben helyezték el végül a csontokat a kastély kertjében lévő Szent Hubertusz kápolnában.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

A bányászok egyenruháját 28 gomb díszíti. Feltűnően sok, de vajon miért? Meglepődtök, ha elárulom, hogy az egész egy nő miatt van! :-)

Szent Barbara (Borbála) a bányászok, valamint a kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje. Neve a Barbarus, azaz barbár szó nőnemű alakja. Barbara a 4. században élt, egy pogány apa nagyon szép leánya volt. Valahányszor az apa kereskedni indult, lányát egy magas toronyba zárta. Egy ilyen távollét alkalmával Barbara felvette keresztséget. A Szentháromságba vetett hite jeleként a torony falába, amelyen addig csak két ablak volt, vágatott egy harmadikat is. Atyja hazatérve az ablakok számából látta, hogy leánya elhagyta ősei hitét. Emiatt azonnal meg akarta ölni, ám Barbarának sikerült elmenekülnie, mert a torony fala és a sziklák megnyíltak előtte.

Barbara a hegyek között egy barlangban rejtőzött, de egy pásztor elárulta atyjának a rejtekhelyet. A még mindig dühös apa lányát a bíró elé hurcolta. A bíró megfélemlítésül először más keresztényeket gyötörtetett Barbara szeme láttára a legválogatottabb kínzásokkal. Később a város kormányzója őt magát akarta megszégyeníteni: a lányt ruhátlanul pellengérezték ki a piacon. A földből felszálló köd és az égből leereszkedő felhő azonban úgy beburkolta a testét, mintha teljesen föl lett volna öltözve. A bíró végül fővesztésre ítélte, és ekkor történt a legszörnyűbb: az apa, aki korábban esztelen féltékenységgel óvta a leányát, most maga ragadta meg a kardot és fejezte le. Barbara 28 éves volt, amikor vértanúhalált halt, innen a 28 gomb a bányászok egyenruháján. Országtól és bányászott anyagtól függetlenül.

Higanybánya - Antonijev Rov, Idrija, Szlovénia

A szlovéniai Idrijában található a világ második legnagyobb higanybányája. A folyékony fémet 1490 körül véletlenül fedezték fel. A felfedezés nyomán nagyon hamar megkezdődött a higanyérc bányászata a földből. Ebben a bányában a higany kétféle formában is előfordul; a jobban ismert folyékony formában, valamint az itt rendkívül jó minőségben fellelhető cinóber érc formájában is. A bánya a működése során megdöbbentő mennyiségű higanyt adott, a világ teljes higanykitermelésének 13%-a innen származott.

Az Antonijev Rov-nak (Antal átjárónak) nevezett rész Idrija elképzelhetetlenül kiterjedt földalatti világának legrégebbi szakasza. 700 km bányaaknát és járatokat vájtak a bányászok Idrija városa alatt!!! A bánya legmélyebb része elérte a 382 méteres mélységet.

Az Antonijev Rov egy része vezetővel, védőruhában, gyalogosan járható be.

Ezüstbánya - Sølvgruvene, Saggrenda, Norvégia

Ezt a bányát is véletlenül fedezték fel. Egy testvérpár játszott az erdőben, mikor jött egy nagy vihar. Az eső elöl bemenekültek egy barlangba, ahol valami szépen, fényesen csillogót találtak. Úgy gondolták, hogy ez értékes lehet, így vittek belőle haza. Az apuka rájött, hogy ez bizony ezüst. De mivel abban az időben minden ilyen fajta érték automatikusan a király tulajdonába került, úgy döntöttek, hogy megőrzik a titkot maguknak. Apuka többször is elment az "ezüst barlang"-ba, és hozott ezüstöt, amit aztán a környék piacain eladott. De ahogy az lenni szokott, ez hamarosan szemet szúrt valakinek, és ráküldték a családra a rendőrséget, mert azt hitték, hogy lopták az ezüstöt. Hogy a nagyobb büntetést megússzák, be kellett vallaniuk a barlangot. A király ennek rettenetesen megörült, olyannyira, hogy sebtiben bányát nyittatott, és az addig lakatlan területet benépesítette. Többnyire bányászokkal és családjukkal.

A Sølvgruvene vezetővel látogatható. Egy kisvonat visz be a bányába, majd gyalogosan járható be. Itt csak védősapkát adnak.

Sóbánya - Bad Dürrnberg, Ausztria

A Salzburg közelében található Hallein környéki sóbányák a világ egyik legrégebbi, valamint Közép-Európa legrégibb sóbányái. A sótartalmú forrásokat vadászok fedezték fel, és több mint 2500 évvel ezelőtt a kelták kezdtek el itt sót bányászni.

21 szinten 65 km-nyi járat húzódik a hegy gyomrában, melynek csak egy rövid szakasza járható be. Bányavonat visz be a hegy gyomrába, ahol érdekes kisfilmeket láthatunk, bányacsúszdán csúszhatunk, egy föld alatti tavon csónakázhatunk, és átsétálunk a föld alatti osztrák-német határon. A túra legmélyebb pontján 210 méterrel vagyunk a föld alatt.

A bánya vezetővel látogatható, védőruhát adnak.

Szénbánya - Várpalota, Magyarország

A várpalotai Thury-vár ad helyet a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum Bányászattörténeti Gyűjteménynek. A vár termeiben látható kiállítás az 1876-ban kezdődött várpalotai szénbányászat történetét mutatja be. A gyűjtemény működő modelleket, ásványokat, kőzeteket, ősmaradványokat, homokbánya őslénytani leleteit, bányában használatos világítóeszközöket, bányamentő készülékeket, valamint Nagy Gyula festő, és id. Szabó István szobrász bányász témájú alkotásait mutatja be.

A kiállítás vezető nélkül látogatható.

Jó szerencsét!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 

Follow my blog with Bloglovin

New York Cityben sok nemzetiség él együtt. Van, akiknek külön városrészük van. China Townról, a kínaiak negyedéről mindenki hallott. Little Italy is biztosan ismerősen cseng sokaknak. De azt talán nem mindenki tudja, hogy az Uptownban van egy falatnyi Magyarország is, a Little Hungary. Egészen pontosan a 82th Streeten a Lexington és a York Avenue között. Az egyik párhuzamos utcában, a 79th Streeten pedig van egy templom is.

A kivándorló magyarok első nagyobb csoportja az 1849-1850-es években, a szabadságharc leverése után érkezett meg az Egyesült Államokba. A nyelvet nem beszélő közösség boldogulásának feltétele volt az együtt maradás. A beilleszkedés nehézségeit, az új kultúra okozta sokkot, és a honvágyat is könnyebb volt együtt feldolgozniuk. A Magyar Negyed a 2. sugárút mentén, a 79. és 82. utca között jött létre. A Little Hungary, a harmadik bevándorlási hullám (1956. a forradalom leverése) után élte fénykorát.

A környéken sorra nyíltak, sőt igen népszerűek voltak a magyar éttermek, kávéházak, borozók. A Little Hungary nevű éttermet Theodore Roosevelt New York kormányzójaként, és később amerikai elnökként is felkereste! Volt itt pékség, szatócsbolt, hentesüzlet saját füstölővel. Volt magyar rádió és napilapok is. Sorra épültek a különböző felekezetek templomai is.

A látványos hanyatlás a XX. század legvégén kezdődött. Az éttermek, boltok sorra bezártak, a családok elköltöztek a környékről. Az egykor virágzó negyed helyén elvétve találunk csak magyar jelenlétet.

A Magyar Ház (Hungarian House) XIX. századi épületében Mindszenty József bíboros Magyarország hercegprímása is járt 1974 májusában. E hónap 7-én itt fogadta New York és környéke magyarságát.

A Magyar Református Egyház (Hungarian Reformed Church) épülete akár 300 fő befogadására is képes!

A Magyar Görög Katolikus Egyház Szent Kereszt Temploma (Holy Cross Byzantine Catholic Church) szintén ugyanebben az utcában található. Hozzá tartozik az Árpád Hall, ahol különböző rendezvényeket tartanak.

A Magyarországi Szent István Iskola (Saint Stephen of Hungary School) idén ünnepli 90 éves fennállását. Az épületet magyar szentek és jelképek sokasága díszíti. Az épületben egy templom is van.

A Szent Mónika - Magyarországi Szent Erzsébet - Magyarországi Szent István Plébániatemplomot (Parish of St. Monica - St. Elizabeth of Hungary - St. Stephen of Hungary) egy picit távolabb, a 79. utcán találjuk.

A Manhattan északkeleti részén kialakult magyar negyedben a leírások szerint nem lehet úgy végigsétálni, hogy magyar szót ne halljunk. Sajnos a sajátunkon kívül másét még a Szent István Iskola környékén sem hallottuk, pedig ott többekkel szóba elegyedtünk. Az egykor virágzó Little Hungary mára csak árnyéka önmagának.  

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 

Adott egy tragikusan rövid életű király, akit alattvalói nagy része egyszerűen „őrült”-nek titulált. Olyannyira, hogy élete vége felé egy elmegyógyászt küldtek rá. Kettejük holttestére a Starnbergi-tó sekély vizében bukkantak rá. II. Lajos bajor király (mert róla van szó) nem szerette az erőszakot, a háborút. Nagyon kedvelte viszont a művészeteket, Richard Wagner nagy rajongója, támogatója, mondhatni barátja volt. Költséges hobbija a kastélyépítés volt. Rengeteg tervet készített, de ezekből csak három valósult meg, és csak egy készült el teljesen.

Első kastélya az osztrák határ közelében található híres, és a turisták körében nagyon népszerű Neuschwanstein kastély volt. Ez a kastély a Hohenschwangau kastély közelében épült, ahol a király a gyermekkorát töltötte. Tiszta időben egyik kastélyból látni lehet a másikat. Büszke, kecses tornyaival egy igazi kőből épült álom, melyet nem építész, hanem egy színházi díszlettervező tervezett! Középkori megjelenése ellenére a kastély a kor legmodernebb felszereltségével rendelkezett. 1869-ben kezdték el építeni, de Lajos 17 évvel később (1886-ban) bekövetkezett haláláig sem készült el teljesen. Az ötemeletes palota 360 szobájából mindössze 14 készült el a király halála előtt. Azóta is csak 2 szint van készen benne. A király csupán 172 napot töltött ebben a kastélyban. Neve, II. Lajos halála után -Wagner azonos című operája nyomán- Neuschwanstein, Lohengrin, a Hattyú-lovag kastélya lett.

Második kastélya, a Schloss Linderhof szintén Bajorországban, Ettal, illetve Oberammergau közelében épült 1874-1878 között. Ez a legkisebb a három kastély közül, és az egyetlen befejezett azok közül, melyeket II. Lajos építtetett. Ugyanaz a színházi díszlettervező (Christian Jank) tervezte, aki a Neuschwanstein kastélyt is.A Linderhof kastély, mely leginkább a rokokó jegyeit hordozza magán, egy csodálatos park közepén található. XIV. Lajos francia király tiszteletére épült, akit Lajos a királyok közül a leginkább tisztelt. A kastélyban a Napkirályra emlékeztető festmények mellett porcelán vázákat Richard Wagner operáinak jeleneteit, páva (II. Lajos kedvenc állata) és hattyú motívumokat láthatunk. Csupa olyan dolgot, melyért rajongott a király. Így nem csoda, hogy II. Lajos 8 éven át havi 2 hetet töltött itt.

Harmadik kastélya, a Neues Schloss Herrenchiemsee az előbbiektől jóval messzebb, az osztrák határ közelében, a „Bajor-tenger” legnagyobb szigetén épült. II. Lajos nagyon tisztelte XIV. Lajos francia királyt, és többször is járt Versailles-ban. Látogatásai után elhatározta, hogy építtet egy hasonlóan fényűző és szép kastélyt. A király 1873-ban vásárolta meg az szigetet, az alapkő letételére öt évvel később került sor. Hét évvel később az építkezés pénzhiány miatt félbeszakadt. A Herrenchiemsee kastély a Versailles-i kastély mintájára épült fel, bár II. Lajos bizonyos tekintetben túl akart szárnyalni azon. Tükörterme nagyobb, mint francia változatának, és a (rég halott) XIV. Lajos használatára készített hálószobát maga Lajos jobbnak vélte az eredetitől. Az Urak szigetén (Herreninsel) épült Neues Schloss Herrenchiemsee-ben összesen 9-10 napot töltött II. Lajos 1885 szeptemberében.

Ezen kastélyok mellett II. Lajos még rengeteg tervet készített, melyek megvalósítására azonban már nem maradt ideje.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!