Frédéric Auguste Bartholdi 1876-ban meghívta Jules Bozerian francia szenátort az operába, a saját páholyába. Amikor a szenátor elhúzta a függönyt és belépett a páholyba, megdöbbenten felkiáltott: „Hisz ez itt a Szabadság-szobor élőben!” Az építész mosolyogva válaszolt: „Tudja ki ez a hölgy itt? Az édesanyám.”
Kevés olyan ember létezik a világon, aki valamilyen formában (újságban, könyvben, képeslapon, fényképen vagy filmekben) ne találkozott volna a Szabadság-szoborral, mely 1984 óta UNESCO világörökség. A karakteres arc tulajdonosa a legenda szerint Charlotte Beysser Bartholdi, a szobrász Frédéric Auguste Bartholdi édesanyja.
Így nézett volna ki Madame Bartholdi?
Sokan tudják, hogy a Szabadság-szobornak több „ikertestvére” is van (például Párizsban, Colmarban, Japánban, stb.). Hogy a színe az oxidálódás miatt lett zöld. Hogy ezt a szobrot látta meg elsőként a mintegy 12 millió Amerikába tartó bevándorló, amint hajójuk a közeli Ellis Island bevándorlási központ felé tartott. És még sorolhatnám. De következzen most 10 +1 olyan dolog, amit még nem, vagy nem jól tudtál a New York-i Szabadság-szoborról!
1, Becenév
A Statue of Liberty (Szabadság-szobor) tulajdonképpen becenév. A szobor eredeti, teljes neve Liberty Enlightening the World (A Szabadság beragyogja a világot). Számos beceneve van még: Amerikai szabadság, Amerika Nagyasszonya, Bartholdi lánya, Óriás istennő, Zöld istennő, A kikötő asszonya, Nagyságos asszony, Nő fáklyával, A Szabadság anyja, Szabadság-néni, Szent Szabadság, és a szlengben Mindenki „csaja”.
2, Elkésett ajándék
A szobrot az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltásának 100 éves évfordulója alkalmából ajándékozta Franciaország Amerikának. 1876-ban szerették volna átadni, de csak tíz évvel később, 1886-ra készült el teljesen. A nőként ábrázolt Szabadság bal kezében egy táblát tart, melynek felirata JULY IV MDCCLXXVI (vagyis 1776. július 4. - a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának napja).
A tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI
3, Magyar segítség
A két ország úgy állapodott meg, hogy a franciák építik a szobrot, az amerikaiak pedig a talapzatot. Ehhez azonban még így is rengeteg pénzre volt szükség, ami nehezen gyűlt. A magyar származású Pulitzer József (Joseph Pulitzer) sajtómágnás hazafias összefogásra hívta fel polgártársait; bejelentette, hogy minden adományozó nevét megjelenteti a New York World című újságjában. Ettől kezdve özönlöttek az adományok, bár szinte csak kicsi, 1 dollár alatti összegek. Pulitzernek hála, így is sikerült összegyűjteni a talapzathoz szükséges összeget.
Talapzat tervek (jobbra a végleges)
4, Viharos út
A Szabadság-szobrot 350 darabban, 214 ládába csomagolva a francia Isère gőzhajó szállította Amerikába. A hajó majdnem elsüllyedt egy durva viharban, de végül 1885. június 17-én épségben megérkezett New York-ba.
5, A legnagyobb
Amikor Frédéric Auguste Bartholdi 1871-ben először járt az Államokban, ezt mondta: „Everything in America is big…even the peas.” (Amerikában minden nagy…még a borsó is.) Ezek után nem csoda, hogy egy hatalmas szobrot tervezett, melynél nagyobb addig még nem létezett. A szobor 46 méter (talapzatával együtt 93 méter) magas lett. Feje 5, orra 1,48 méter magas, szája 0,91 méter széles, szemei között a távolság 0,76 méter. A bal kezében tartott tábla 7,19x4,14 m.
Amerikában minden nagy…még a borsó is.
6, A sors iróniája
A szobor összeszerelése és a talapzatának elkészítése közel egy évig tartott. 1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, ugyanaz a Grover Cleveland leplezte le több ezer néző előtt, aki New York állam kormányzójaként megvétózta a talapzat építésére szánt 50 000 dollár kifizetését az állami költségvetésből.
1882 nyara, 1883 nyara, 1884 tél-tavasz
7, A fáklya
Az eredeti fáklya arany levelekkel volt borítva, és belülről megvilágítva. A fény lyukakon keresztül szűrődött ki. 1916-ban a szobrot robbanás károsította, így Gutzon Borglum módosította az eredeti fáklyát. Lecserélte a lángot, borostyánszínű üveget és pislákoló belső világítást helyezett el. A módosítások után a fáklya beeresztette az esőt és hólét, meggyorsítva a szobor belsejében a korróziót. 1984-86-ra olyan rossz állapotba került, hogy újra fel kellett újítani. New York-i tehetséges francia kézművesek 1916 előtti fényképek alapján újraalkották a lángot. A Gutzon Borglum féle fáklya ma a talapzatban lévő múzeumban látható.
A Gutzon Borglum féle fáklya
8, A korona
1916 óta a korona a legmagasabb rész, ahová fel lehet menni, ekkor zárták le a látogatók elől a fáklyába felvezető utat. Hónapokkal előre érdemes ide jegyet foglalni! A korona tulajdonképpen dicsfény. Sugarai a napot, a hét tengert és a hét kontinenst idézik. A koronában levő kilátóhoz szűk csigalépcső vezet fel a szobor belsejében. 25 ablaka van. Ez, és a fáklya éjszakára ki van világítva.
Kilátás a koronából
9, A titkos lánc
Bartholdi eredeti terve szerint Lady Liberty kezében lett volna egy széttört lánc, később azonban úgy döntött, hogy ez túlságosan megosztó lenne a polgárháború utáni napokban. Ehelyett jobb lába, mellyel az elnyert szabadságot jelképező törött lánc fölött halad át, kivillan a tógája alól. A földről nehezen látható.
10, 1956
1956. november 18-án vasárnap reggel magyar emigránsok egy csoportja magyar zászlót lengetett a Szabadság-szobor tetején, a fáklya szélén. A szobor talapzatán egy feliratot helyeztek el: „STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY” („Vessetek véget a népirtásnak, mentsétek meg Magyarországot”). A magyar és egy kisebb amerikai zászló körülbelül fél órán át loboghatott a szobor tetején. Az esemény hatalmas feltűnést keltett. Vezető helyen számoltak be róla az amerikai rádiók és a televízió, címoldalon hozták a másnap megjelenő amerikai lapok. Még aznap világgá röpítették a nemzetközi hírügynökségek.
A szigetet ugyanebben az évben nevezték át Liberty Island-nak, előtte Bedloe volt a neve.
A magyar zászló a fáklya szélén lobogott
+1 Egyedül
A Szabadság-szobor sokáig nem egyedül „élt” a szigeten. A tizenegy ágú csillag formájú erődben, a Fort Woodban -melynek közepére épült a szobor talapzata- katonák és családjaik laktak egészen az 1930-as évekig. 2012-ben a Sandy hurrikán miatt komoly károkat szenvedett az a kis ház, ahol David Luchsinger, az utolsó „házmester”, lakott a családjával. A házikót nem építették újjá, így a mai felügyelők már nem laknak a szigeten. A szobor egyedül maradt.
A tizenegy ágú csillag formájú Fort Wood erőd közepére épült a szobor talapzata
Ha a New York város és egyben Amerika egyik jelképének számító szobrot szeretnénk megnézni, érdemes előre jegyet foglalni. Számoljunk azzal is, hogy a helyszínen szigorú biztonsági ellenőrzésen kellett átesnünk.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
LINKEK ÉS FORRÁSOK
Szabadság-szobor: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabads%C3%A1g-szobor_(New_York)
Szabadság-szobor: https://en.wikipedia.org/wiki/Statue_of_Liberty
Frédéric Auguste Bartholdi: https://en.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%A9d%C3%A9ric_Auguste_Bartholdi
Magyar zászló a Szabadság-szobron: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_z%C3%A1szl%C3%B3_a_New_York-i_Szabads%C3%A1g-szobron_1956-ban
LeRoutard útikönyv sorozat New York + Brooklyn c. kötete 2013-as kiadás, ISBN 978-2-01-245564-1
és a Szabadság-szobor talapzatában működő múzeum anyagai