UTAZÁS ÉLMÉNYEK ÚTLEÍRÁSOK INSPIRÁCIÓ

Mindenütt jóóó

Barbara és a bányászok

2018. december 04. - mindenuttjooo

 

A bányászok egyenruháját 28 gomb díszíti. Feltűnően sok, de vajon miért? Meglepődtök, ha elárulom, hogy az egész egy nő miatt van! :-)

Szent Barbara (Borbála) a bányászok, valamint a kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje. Neve a Barbarus, azaz barbár szó nőnemű alakja. Barbara a 4. században élt, egy pogány apa nagyon szép leánya volt. Valahányszor az apa kereskedni indult, lányát egy magas toronyba zárta. Egy ilyen távollét alkalmával Barbara felvette keresztséget. A Szentháromságba vetett hite jeleként a torony falába, amelyen addig csak két ablak volt, vágatott egy harmadikat is. Atyja hazatérve az ablakok számából látta, hogy leánya elhagyta ősei hitét. Emiatt azonnal meg akarta ölni, ám Barbarának sikerült elmenekülnie, mert a torony fala és a sziklák megnyíltak előtte.

Barbara a hegyek között egy barlangban rejtőzött, de egy pásztor elárulta atyjának a rejtekhelyet. A még mindig dühös apa lányát a bíró elé hurcolta. A bíró megfélemlítésül először más keresztényeket gyötörtetett Barbara szeme láttára a legválogatottabb kínzásokkal. Később a város kormányzója őt magát akarta megszégyeníteni: a lányt ruhátlanul pellengérezték ki a piacon. A földből felszálló köd és az égből leereszkedő felhő azonban úgy beburkolta a testét, mintha teljesen föl lett volna öltözve. A bíró végül fővesztésre ítélte, és ekkor történt a legszörnyűbb: az apa, aki korábban esztelen féltékenységgel óvta a leányát, most maga ragadta meg a kardot és fejezte le. Barbara 28 éves volt, amikor vértanúhalált halt, innen a 28 gomb a bányászok egyenruháján. Országtól és bányászott anyagtól függetlenül.

robert_campin_szent_barbara_a_toronyban.jpg 

Higanybánya - Antonijev Rov, Idrija, Szlovénia

 

A szlovéniai Idrijában található a világ második legnagyobb higanybányája. A folyékony fémet 1490 körül véletlenül fedezték fel. A felfedezés nyomán nagyon hamar megkezdődött a higanyérc bányászata a földből. Ebben a bányában a higany kétféle formában is előfordul; a jobban ismert folyékony formában, valamint az itt rendkívül jó minőségben fellelhető cinóber érc formájában is. A bánya a működése során megdöbbentő mennyiségű higanyt adott, a világ teljes higanykitermelésének 13%-a innen származott.

Az Antonijev Rov-nak (Antal átjárónak) nevezett rész Idrija elképzelhetetlenül kiterjedt földalatti világának legrégebbi szakasza. 700 km bányaaknát és járatokat vájtak a bányászok Idrija városa alatt!!! A bánya legmélyebb része elérte a 382 méteres mélységet.

Az Antonijev Rov egy része vezetővel, védőruhában, gyalogosan járható be.

 

Ezüstbánya - Sølvgruvene, Saggrenda, Norvégia

 

Ezt a bányát is véletlenül fedezték fel. Egy testvérpár játszott az erdőben, mikor jött egy nagy vihar. Az eső elöl bemenekültek egy barlangba, ahol valami szépen, fényesen csillogót találtak. Úgy gondolták, hogy ez értékes lehet, így vittek belőle haza. Az apuka rájött, hogy ez bizony ezüst. De mivel abban az időben minden ilyen fajta érték automatikusan a király tulajdonába került, úgy döntöttek, hogy megőrzik a titkot maguknak. Apuka többször is elment az "ezüst barlang"-ba, és hozott ezüstöt, amit aztán a környék piacain eladott. De ahogy az lenni szokott, ez hamarosan szemet szúrt valakinek, és ráküldték a családra a rendőrséget, mert azt hitték, hogy lopták az ezüstöt. Hogy a nagyobb büntetést megússzák, be kellett vallaniuk a barlangot. A király ennek rettenetesen megörült, olyannyira, hogy sebtiben bányát nyittatott, és az addig lakatlan területet benépesítette. Többnyire bányászokkal és családjukkal.

A Sølvgruvene vezetővel látogatható. Egy kisvonat visz be a bányába, majd gyalogosan járható be. Itt csak védősapkát adnak.

 

Sóbánya - Bad Dürrnberg, Ausztria

 

A Salzburg közelében található Hallein környéki sóbányák a világ egyik legrégebbi, valamint Közép-Európa legrégibb sóbányái. A sótartalmú forrásokat vadászok fedezték fel, és több mint 2500 évvel ezelőtt a kelták kezdtek el itt sót bányászni.

21 szinten 65 km-nyi járat húzódik a hegy gyomrában, melynek csak egy rövid szakasza járható be. Bányavonat visz be a hegy gyomrába, ahol érdekes kisfilmeket láthatunk, bányacsúszdán csúszhatunk, egy föld alatti tavon csónakázhatunk, és átsétálunk a föld alatti osztrák-német határon. A túra legmélyebb pontján 210 méterrel vagyunk a föld alatt.

A bánya vezetővel látogatható, védőruhát adnak.

 

Szénbánya - Várpalota, Magyarország

 

A várpalotai Thury-vár ad helyet a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum Bányászattörténeti Gyűjteménynek. A vár termeiben látható kiállítás az 1876-ban kezdődött várpalotai szénbányászat történetét mutatja be. A gyűjtemény működő modelleket, ásványokat, kőzeteket, ősmaradványokat, homokbánya őslénytani leleteit, bányában használatos világítóeszközöket, bányamentő készülékeket, valamint Nagy Gyula festő, és id. Szabó István szobrász bányász témájú alkotásait mutatja be.

A kiállítás vezető nélkül látogatható.

 

Jó szerencsét!

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mindenuttjooo.blog.hu/api/trackback/id/tr3114427356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.